Az elkészítés a siker receptje
A kolbászfesztivál is egyfajta család-összetartási funkcióval bír, hiszen a környékről elszármazottak az október 23-ai hosszú hétvégék, majd az azt követő Mindenszentek miatt ilyenkor hazalátogatnak. A fesztivál pedig jó alkalom a kikapcsolódásra, szórakozásra.
Ilyenkor azután előkerülnek a húsdarálók, a nagy ládák és a kolbásztöltők, hogy az otthonról hozott apró trükkök a kolbásztöltő versenyen váljanak a siker receptjévé. Mert nem mindegy például, hogy a darálás során mekkorára trancsírozzuk szét a húst. "A csabai házikolbász például az apróra darált húst nem kedveli" - árul el azért néhány titkot Uhrin Sándor.
Tőle tudjuk azt is, hogy a kolbászhúst adó disznó jobb, ha legalább 150-200 kilogrammos. Ennél kisebb példányt érdemes még egy évig kukoricával etetni. Azután figyelni kell az érlelés során a relatív páratartalomra és a megfelelő hőmérsékletre is, mint ahogy a füstölés mikéntje sem elhanyagolható.
Az Uhrin család feje annyit még elárult, hogy náluk tíz kiló húshoz nem a fent leírt húsz, hanem kettő dekagrammal több fűszerköményt adnak. Azaz kolbásznál is igaz a mondás, hogy ahány ház, annyi szokás. És ahány térség, annyiféle ételkülönlegesség.
Békéscsaba környékén például a cigánka jól ismert finomság, miközben az arra járó idegen az újdonság varázsával ízlelheti meg ezt a kolbászhúst és májat tartalmazó "csomagocskát". Eredete ennek az ételnek is a disznóvágáshoz kapcsolódik.
Régen, amikor a cigányasszonyok a disznótorok idején portáról portára jártak jósolni, jó szerencsét kívánni, akkor a tót háziasszonyok - mivel a belsőségeket nem fogyasztották - a májat sertéshússal keverték össze, hártyába töltötték, majd kisütve adták a jövendőmondásért cserébe.
Ha erre ma már nem is vállalkozunk, megkóstolni mindenképp érdemes, ha máskor nem, akkor a következő Csabai Kolbászfesztiválon.
Forrás: www.deluxe.hu